Szociológia

Az 1997-ben meghozott gyermekvédelmi törvény (XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) ugyan jelentős lépés volt a korszerű gyermekvédelem irányában, de a gyakorlatban sok jel mutat arra, hogy számos területen nemhogy a törvény szelleme, de még betűje sem érvényesül. Továbbra is gyakran elhúzódik a gyermek elhelyezéséről szóló döntés, és ez különösen érzékenyen érinti a csecsemőkorúakat. Területileg rendkívüli eltéréseket mutat, milyen ellátási formába kerülnek a gyerekek, valamint az is, mekkora hangsúly helyeződik a különböző régióikban a megelőzés egyes formáira. Ugyancsak nem egységes a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés indokainak mérlegelése.

Valahányszor korunk Kelet-Közép-Európájában az előítéletesség és a diszkrimináció problémájával találkozunk, érdemes kicsit mögé tekintenünk problémánk mindennapi társadalmi-politikai hátterének. Igen, pontosan, a háttér mögé kell tekintenünk, hisz a dolgok valódi gyökerének megtalálásához nem elég pusztán egyszerű ok-okozati viszonyok hálózatát felépítenünk. Nem szabad abba a hibába esnünk, mint a „rossz orvos”, akinek feladata a beteg meggyógyítása, de munkáját elvégzettnek tekinti csupán a helyes diagnózis felállításával. Ezt a hibát legkönnyebben úgy kerülhetjük el, ha maximálisan kihasználjuk a széles látókör és az összehasonlításokból levont konzekvenciák adta lehetőségeket. Az itt elmondottakat az alábbiakban néhány konkrét eseten, illetve általános példán keresztül kíséreljük meg igazolni.

Az első generációs roma értelmiség és a társadalmi elvárások viszonya
Első ránézésre az olvasó talán azt hiheti, hogy egy újabb roma oktatásról szóló szakdolgozatot tart a kezében, mely témában már számtalan hallgató és szakember szólalt meg. Jogosan teszi fel az olvasó azt a kérdést, hogy ez az írás miben nyújt újdonságot? Fontos említést tenni egy olyan probléma csoportról, a roma értelmiségi lét helyzetéről, amelyről egyelőre nem igen hallani. Tapasztalat szerint az oktatás pozitív hozadékai mellett vannak negatívak is, melyről fontos, hogy szó essék, mint szociálpolitikai, mint pszichológiai vonatkozásban.

Az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztályán 1991 óta végzett kutatások a cigánysággal kapcsolatos rendkívül bonyolult és sokrétű problémakörből a cigányság migrációjára, a térben, a településeken való megjelenésükre, települések közötti és településeken belüli népességmozgásaikra vonatkozó törvényszerűségeket, ezeknek a cigány és nem cigány lakosság életmódjára, a közösségek strukturális átalakulásaira gyakorolt hatásait igyekezett feltárni. A 2001. évi népszámlálás adatsorainak elemezését követően a térségi szociális felzárkóztatási program megalapozásaként 2002-ben végzett vizsgálatok eredményeivel egészítettük ki adatbázisunkat.

Ebben a tanulmányban arra kerestem a választ, milyen egyenlőtlenségek alakultak ki a szocializmus utolsó évtizedeiben egy hátrányos helyzetű kistérség települései között, illetve e településeken belül, valamint hogyan változott meg mindez a nyolcvanas évek végétől kezdődő gazdasági-társadalmi átalakulás hatására.