Történelem

__Vannak tipikusnak mondható, egy-egy etnikumhoz kapcsolható foglalkozások, amikhez gyakran előítéletes gondolatok fűződnek. A 18-19 században Magyarországon megjelent népcsoportok közül pl. a görögök a távolsági áruszállításban jeleskedtek, boltosként, kocsmárosként tevékenykedtek, azonban a görög inkább ortodox vallásút, illetve török alattvalót jelölt. A zsidó szó lett a kereskedő szinonimája, fütyülős-, gyűrűs, tollas zsidó, majd fokozatosan a pénzzel kapcsolatos üzletekkel társították a népcsoport megnevezését. Drótosság, ablakosság a szlovákokra jellemző foglalkozás, a morva miskárolók pedig a kocák ivartalanítását végezték. A bosnyákok vándorkereskedelemmel foglalkoztak, nyakukban hordott asztalkaszerű ládából árulták a bicskát, borotvát, zsebórát, fésűt.
A szegkovácsolás, üstfoltozás, köszörűsség, vályogvetés, teknőfaragás jellegzetes cigány foglalkozás volt. __

Az “Ez a föld a hazám” helytörténeti mozgalom elindítója, Molnár István Gábor saját lakókörnyezete, Újpest múltjának roma vonatkozásait vizsgálja az alábbi tanulmányban. A 19. században alapított, századfordulóra várossá duzzadt település életében a cigány lakosságnak a korai időktől jelentős szerepe volt. A roma kereskedők, iparosok, zenészek több mint száz éve alakítói az észak-pesti kerület életének.

Cigány közösség, szocializáció és gyermeksors Magyarországon a 16-19. században.
Valamennyi cigányokkal foglalkozó társadalomtudomány igyekszik megmagyarázni, hogy a cigány emberek élete miért és miben mondható különösnek a nem-cigányokéhoz képest. A kulturális antropológiában kidolgozott módszerek alkalmazásával leginkább az identitás kritériumainak összehasonlításával próbálják megtalálni a másság magyarázatát.

Kisebbségkutató műhelybeszélgetések

Közel egy éve indította a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Kisebbségkutató Műhely beszélgetések című programsorozatát, amely fő céljául a kisebbségkutató intézetek, műhelyek, illetve a helyi, valamint országos kisebbségi önkormányzatok, a nemzeti és etnikai kisebbségek civil szervezetei közötti kapcsolatteremtés, információáramlás, együttműködés elősegítését tűzte ki. A kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségkutatók témajavaslataira építő műhely alkalmanként változó kutatási problematikához kapcsolódik.

A magyarországi cigányokat már évtizedekkel a holokauszt előtt kollektíve és rendeletileg megbízhatatlanná minősítették. Az 1916-os, 1928-as és 1936-os BM-rendeletek a "kóbor" cigányok röghöz kötéséről, internálásáról, a razziákról megteremtették a magyarországi jogrendben és közigazgatásban annak a feltételeit, hogy a romákat a helyi hatóságok csendőrök által bármilyen indokkal vagy anélkül hatósági kényszerintézkedések alá vessék és internálják. Évente két országosan kiterjedt "cigányrazziát" tartottak, de más alkalmakkor is sokakat internáltak cigány voltuk miatt. A cigányok esetében a jogállam a legkisebb mértékben sem működött, a hatóság képviselőjének belátása szerint bármikor internálótáborokba vihették őket. A razziákat gyakran kegyetlen módon, az emberek durva megalázásával, ütlegelésével végezték a visszaemlékezők tanúsága szerint.