A Roma Polgárjogi Alapítvány megemlékezése a Nehru parton 2005. augusztus 2-án (Fotó: RomaPage)

Szimbolikus helyen szimbolikus időpontban avathatják fel a roma Holokauszt Emlékművet, amennyiben – valóra váltva az október elején bejelentett terveket – 2006. augusztus 2-án, a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapján a Nehru parton leleplezik Szabó Tamás szobrász és Mauer Klimes Ákos ipari formatervező Tűz című alkotását.

Szimbolikus időpontban, mert 61 évvel ezelőtt augusztus 2-án számolták fel az Auschwitz-Birkeanau-i cigány tábort, több ezer deportáltat – öregeket, nőket és gyerekeket – küldve a halálba. Fontos és szimbolikus a helyszín megválasztása is – lévén a majdani emlékműnek otthont adó Nehru park, azaz a Zsil utca és Boráros tér által határolt terület a romák második világháborús szenvedéstörténetének egyik állomása. 1944 októberében-novemberében ugyanis ezen a területen hajtották keresztül az óbudai gyűjtő felé vagy a budaörsi pályaudvarra a Csepelről, Erzsébetről, Lőrincről összegyűjtött romákat, akiket aztán később Auschwitz-Birkeneau-ba szállítottak a transzportok.

Mint arról a RomaPage a közelmúltban hírt adott: idén augusztus 2-án már a mementó helyszínéül szolgáló Nehru part szolgált a Roma Polgárjogi Alapítvány és a többi civil szervezet rendezte megemlékezés helyszínéül; míg korábban a Parlament előtti virrasztással emlékeztek a roma szervezetek a vészkorszak tragikus eseményeire. (Az első nagyszabású nemzetközi megemlékezésre 1994-ben került sor Auschwitzban – a bécsi Karl Stojka festőművész által kezdeményezett eseményre több száz roma aktivista érkezett Magyarországról is.)

Mindamellett a Nehru parton kivitelezésre kerülő emlékmű október eleji megnevezése némi késést jelent az eredeti tervekhez képest. Az első, meghívásos rendszerű pályázati fordulóra ugyanis több neves képzőművész nyújtotta be munkáját, ám a zsűri egyiket sem találta igazán sikerültnek. Ezt követően került kiírásra a második forduló; amelynek felhívása a képzőművészeti médiumok mellett a roma tematikájú médiumok mindegyikében – így a RomaPage Pályázatok rovatában is – megjelent. A meghosszabbított beadási határidőig – 2005. október 3-ig – végül 12 pályaművet nyújtottak be a képzőművészek, amely munkákat a Magyar Művelődési Intézetben bírálták el a Budapest Galéria által felkért szakmai zsűri tagjai és a civil döntnökök.

Ugyanezen intézmény adott otthont a pályázati eredményhirdetésnek is október elején. A zsűri – ahogy azt Daróczi Ágnes, a Romédia Alapítvány kurátora a RomaPage-nek nyilatkozva hangsúlyozta – egyhangú döntéssel ítélte Szabó Tamás szobrász és Mauer Klimes Ákos ipari formatervező közös pályázatát a legszínvonalasabb, leghatásosabb munkának. A Tűz című kompozíció (képünkön) egy több mint három méter magas fekete gránitoszlopot formáz, középpontjában egy bronz emberi torzó fedezhető fel a figyelmes befogadók számára. A 2. helyezett Varga Tamás szobrászművész és Csontos Aladár építészmérnök alkotása; különlegességét az üvegbeton alkalmazása adja; miközben a mű előterében a halálfalig futó sínpár emlékeztet a koncentrációs táborok embertelenségére. A zsűri által harmadik helyre rangsorolt Dienes Attila Szemfák című alkotása szemeket formázó arcokkal, illetve szögesdróttá merevedő emberi kezekkel idézi fel a holokauszt borzalmait. Mint arra Daróczi Ágnes honlapunknak adott interjújában is rámutatott: a kiíró szervezetek nemcsak a győztes pályázat megvalósítását tervezik, hanem a további díjazott munkák kivitelezésére is vannak konkrét javaslataik.

Még mindig némi bizonytalanságot jelenthet viszont az anyagi források előteremetésének mikéntje. Az eredeti tervek ugyanis arról szóltak, hogy a projekt 21 millió Ft-os összköltsége megoszlana a Fővárosi Önkormányzat, a kulturális tárca és a roma civil szervezetek között. Információink szerint azonban a kulturális tárca – a határidő elhúzódása miatt – a Nemzeti Kulturális Alap ideiglenes kuratóriuma által pályázaton ígért 2 millió forintos támogatástól is elállt. (Az NKÖM „eredetileg” is hiányzó 5 millió Ft-jának pótlását időközben a Főváros magára vállalta.) Nagy valószínűséggel hozzájárul ugyanakkor a költségekhez a kormányzati romapolitikát koordináló szociális és esélyegyenlőségi minisztérium; csupán az árnyalja az összképet, hogy a támogatás utófinanszírozású, azaz a pénzt csak utólag kapnák meg a kezdeményező alapítványok. Mivel pedig a civil szervezetek által vállalt hétmilliós összegből is hiányzik mintegy másfél millió Ft, így aligha meglepő, hogy az alapítványok magánszemélyektől is várnak adományokat, felajánlásokat.

R. A.

RomaPage

(Köszönet Daróczi Ágnesnek a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért.)