részlet a könyv borítójáról

Alcalde elutasítja a széles körben elterjedt egysíkú megközelítéseket, melyek az etnikum vagy a család, esetleg kifejezetten a gyerek szerepét, a szociológiai determinizmus, vagy a kulturális illetve nyelvi konfliktusokat hangsúlyozzák. A szerző ezek helyett abból a feltételezésből indul ki, hogy cigány gyerekek iskolai teljesítménye az őket körülvevő interperszonális kapcsolatok hatására alakul ki, így szükséges a folyamatban résztvevő összes szereplő, azaz a diákok, tanítók, szülők, nevelési hatóságok vagy a tágabb társadalmi kontextus komplex és átfogó vizsgálata.

Az 1997-es mű 20 évi munka eredménye. Alcalde az évtizedes tanári gyakorlata valamint cigány egyesületekben való tagsága révén szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, párbeszédeket, dokumentumokat összegezte. Emellett két évet kifejezetten egy kulturális antropológiai módszerekkel végzett kutatásra szánt, így az 1984-85 és az 1992-93-es tanév alatt a város 167 cigány családjából 69 család tagjaival készített mélyinterjúkat, vitaköröket tartott cigány és nem cigány diákokkal, a tanítók véleményét kérdőívben kérdezte le, valamint a többségi társadalom tagjai körében közvélemény-kutatást is végzett.

A kutatásból kiderül, hogy a 30 000 fős Aranda cigány gyerekeinek iskoláztatásában az elmúlt években komoly előrelépés történt, hiszen míg 1984-ben a gyerekek 57,9 százaléka járt iskolába, addig 1993-ban 84,3 százalék. Ennek ellenére továbbra is probléma, hogy a közel 200 roma gyerek közül 100 nem a korának megfelelő osztályba jár, többségüknek nincsenek tankönyvei, a nem cigány osztálytársak negatívan viszonyulnak hozzájuk, érdemjegyeik pedig az átlagosnál sokkal rosszabbak. A legégetőbb probléma azonban a továbbtanuló diákok minimális száma, amely Magyarországon is az egyik legfontosabb kérdés a romák oktatásában.

A könyv részletesen elemzi az oktatási intézmények közti kapcsolatokat, a globális társadalmi közeget, a sztereotípiák hatását és jellegzetességeit, a tanárok, osztálytársak, nem cigány szülők, és cigány családok véleményét és viselkedését, és ennek hatását a cigány tanulókra. Alcalde kritizálja azt a hiányos és zavaros kulturalista megközelítést, amely a különböző kultúrák közi különbségeket hangsúlyozza, a cigányságot homogén, változatlan és alkalmazkodásra képtelen identitású csoportként kezelve. A szerző a problémát a társadalmi-gazdasági diszkrimináció következményeiként látja, és ennek megfelelő keres megoldást.

Az iskola, akár csak a társadalom, egyenlőtlen és ellentmondásos kapcsolatokat tükröz. A diákok közti egyenlőség, az együttműködés hangsúlyozása szemben áll a hierarchizált társadalmi rendszerrel, amelyben élnek. Az ellentmondó üzenetek, avagy – G. Bateson fogalmát használva – a „kettős kötések” megzavarják a diákokat, akik védekezésként elutasítják az iskolát. A cigány gyerekek tanulmányait döntően befolyásolja a kirekesztő közeg, az osztálytársak és tanárok csökkentett elvárásai, akárcsak családjaik és cigány osztálytársaik pesszimista hozzáállása az iskolához.

Alcalde a probléma megoldását egyrészt a társadalmi-gazdasági feltételek javításában látja, ezért a kirekesztéssel és gettóval szembenálló oktatási és munkaügyi politikát javasol, többek között tisztességes megélhetést biztosító munkalehetőségek, kevésbé hierarchizált kapcsolatok, illetve a rászorultak számára ösztöndíjrendszer megteremtésével. Emellett azonban a folyamatban résztvevő összes szereplő szerepének átértékelésére is szükség van, hiszen a cigány diákokkal szembeni pozitív elvárások döntő fontosságúak mind a tanítók, mind a cigány és nem cigány osztálytársak, mind a család részéről. A szerző végül újfajta nevelési módszerek bevezetése és a tanárképzés fejlesztése mellett érvel. Az új, alternatív pedagógiai módszerek az interakciók minőségének javítását céloznák, és a kooperatív, interkulturális, kritikai nevelést segítenék.

Alcalde könyve a spanyolországi romák oktatási nehézségeinek átfogó, újfajta szemléletet tükröző elemzését adja. A tapasztalatok egyértelműen alkalmazhatók a magyarországi helyzetre is. A könyv érdekes és tanulságos olvasmány lehet mindenki számára, aki a cigányság oktatását érintő kérdésekkel foglalkozik akár mint tanár, kutató vagy szociálpolitikus.

José Eugenio Abajo Alcalde: Cigány gyerekek az iskolában

Nyitott Könyvműhely, 2008.

Fordította: Papp Attila

ISBN 978-9-639725-28-7

Fogyasztói ár: 3600 Ft