A roma holokasztra évek óta ezen a napon emlékeznek meg világszerte. 1944. augusztus másodikáról harmadikára virradó éjszaka az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborban roma deportáltak ezreit semmisítették meg, mert kellett a hely a következő transzportoknak. Az áldozatok között nagyon sok gyermek és nő is volt.

A magyarországi cigány szervezetek általában külön-külön emlékeznek meg a tragikus eseményekről, így az OCÖ is külön tartotta idei megemlékezését. A Dohány utcai OCÖ-székház falán 2004-ben avattak a második világháború során elhurcolt és megölt roma áldozatok előtt tisztelgő emléktáblát.

Göncz Kinga miniszter asszony, az ünnepség fő szónoka beszédében kifejtette: a hosszú XX. század árnyéka rávetül a XXI. századra is. Ma a cigányságot az elfordított fejek, a megosztás sunyi trükkjei, és közöny veszi körül. Úgy kellene beszélnünk – mondta a miniszter asszony –, hogy vállalni tudjuk akkor is, ha amit estig építünk, azt reggelre lerombolják – hogy ne a kicsinyes marakodás vigye el az energiát. Úgy kellene beszélnünk, hogy át tudjuk lépni a XX. század hosszúra nyúlt árnyékát.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke örömét fejezte ki, hogy 61 évvel a roma holokauszt után roma és nem roma politikai szervezetek és azok vezetői kiemelt figyelmet fordítanak a romákra, s együttesen emlékeznek meg a borzalmakról. Az OCÖ elnöke beszédében a romák összefogását sürgette, hiszen, mint mondta, „ha összefogunk, erősebbek vagyunk, mint hinnénk”. Kolompár Orbán szerint csak annak a népnek nyújtanak kezet, aki erőt mutat, ezért is szükséges a közös cselekvés.

Kállai Katalin, aki az MSZP nevében mondott beszédet, azt kérdezte a hallgatóságtól: Bűn-e, ha az ember romának születik? Mert 61 évvel ezelőtt csakis származásuk miatt pusztítottak el százezreket, más bűnük nem volt. A romák is emberek, mondta, s az egész társadalom összefogására szükség van, hogy soha ne ismétlődhessen meg, ami a haláltáborokban történt.

Schmidt Pál, a Fidesz alelnöke azt emelte ki, hogy sokáig nem is tudott a magyar társadalom a romák ellen elkövetett bűnökről, csak az utóbbi évtizedben lehetett erről beszélni. Ami a második világháború alatt a romákkal történt, az mindannyiunk fájdalma, a gyász közös gyász – mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ma is vannak, akik a gyűlölet politikájával megpróbálják megosztani a társadalmat, s aki gyűlöletet szít, nem pusztán hibát követ el, hanem bűnt. Ehelyett az emberséges és biztonságos Magyarországot ajánlotta a fideszes politikus, mert „egy ország vagyunk, közös a múltunk és közös lesz a jövőnk is”.

Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője azzal kezdte beszédét: „Micsoda szégyen, hogy arról kell ma beszélnünk, hogy 61 évvel ezelőtt elődeink mit követtek el a zsidók és a cigányok ellen. Hogy történhetett ez meg?” Fodor úgy vélte, csakis úgy történhettek meg a borzalmak, hogy a magyar társadalom nem lázadt fel ez ellen, sőt, néha még tetszett is mindaz, ami történt. Utalva a nemrég lezajlott délszláv háborúk borzalmaira, arra is felhívta a figyelmet, hogy ma sem lehetünk nyugodtak, nem mondhatjuk, hogy soha nem történik már ilyen az emberiséggel. Az SZDSZ politikusa szerint nem elég beszélni és szavakban elítélni ezeket a tetteket, eszerint kellene cselekednünk a hétköznapokban is, és ez a mai demokratikus Magyarország dolga. Fodor Gábor szerint a magyarországi romák nélkül nem lehet sikeres az ország, ezért közös érdek, hogy a romákat ne rekessze ki a társadalom.

Almássy Kornél, az MDF politikusa szerint nem sikerült az az ördögi terve a náciknak, hogy a romáknak még az emlékét is eltöröljék. Almássy szerint a XX. század mérhetetlen mennyiségű bűnének közös gyökere a tolerancia hiánya, ezért a XXI. századnak a párbeszéd századának kell lennie, többek között a romák és nem romák közötti párbeszéd és megértés századának is.

A jelen levő politikusok és más szervezetek a beszédek után koszorúkat helyeztek el az OCÖ székház falán elhelyezett emléktáblánál. Az emléknap alkalmából az OCÖ székházában kiállítás nyílt roma képzőművészek holokauszt témájú műveiből.

*

A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) hagyományosan a Nehru parton emlékezett a holokauszt roma áldozataira. A korábbi évektől eltérően nagyon szerény körülmények között. Mint Horváth Aladár elmondta, most inkább a csendes emlékezésre van szükség, nem a hangos ünnepségekre. Az RPA elnöke és Daróczi Ágnes is megerősítette: jövőre szeretnék elérni, hogy a fővárosban méltó emlékhelye legyen a roma holokauszt áldozatainak. Erre már lényegében a pénz is megvan, de nem találtak még megfelelő tervet az emlékműre.

Néző László

RomaPage

* * *

Mádl Ferenc államfő közleménye a roma holokauszt évfordulóján